Simon Juditéknál
Minden esztendőbe
Kis deszkakoporsót
Tettek le a földbe.
De most Simon Judit
Hallga csak, hallga!
Eszét elvesztette
És az újszülöttjét
A lóvasút síne elé tette!
Simon Judit asszony
Várta, várta, várta,
Mikor lesz az eset
Az esti újságba.
De a Simon Judit
Hallga csak, hallga! -
Mindhiába nézte
A Sz. Estilapba
S a Sz. és Vidékébe!
Simon Judit asszony
Földig ér a búja,
Kiment a szegedi
Közúti vasútra.
És a sínek mentén
Hallga csak, hallga!
A gyermeket élve
Találta, sőt alva!