Tükrös lovakkal és hattyúfogattal
Tündéri gyorsan körbe-körbe nyargal.
Aki felül rá, menten égbe szédül
A földöntúli nagy gyönyörűségtül.
Mezítlábas gyerek meredve rája
Gondolja ezt, míg szól a muzsikája.
Magam is így a porból bámulom csak,
Kik az élet körhintáján ragyognak.
Kik rám magasból, nem szédülve néznek,
Tündéri gyorsan szállnak és enyésznek.
Forog a hinta és forog a sors is
S végül leszáll a gőgös és a gyors is!