Még békebeli, boldog e kalács.
Szív küldi szívnek. Emlékszem, Tamás.
A nekeresdi vásárt hallgatom
És ott vagyok a régi Váradon...
Királyné Encellánk be messze ment
S be megfogyott a régi regement.
A víg bolondból lett most bús bolond
S magyar Jóskánk még árvábban bolyong.
Piros Holnapra szürkén jött a Ma
S elhalt szívünk száz büszke dallama.
De lesz még egyszer ünnep és kalács,
Magyar szegénynek víg föltámadás.
Szív küldi szívnek e reményt, Tamás!