Skip to content
1883–1937

Melankólia [1]

Gyula Juhász

A kicsiny élet mégis szép nagyon És akad néha egy kis jó napom. Egy szivar, melynek szőke füstje fölszáll Az őszi égbe, mint a bús ökörnyál.

Egy csésze tea, melynek mámorában Úgy nézek szét az álmos kis szobában, Mint a nagy császár a kis szigeten, Őszirózsával árvult szívemen.

Egy szép levél, melyet a távol élet Ideküld vígan. Benne egy idézet. (Ezerkilencszáznyolc! Oly ifjú voltam S Annának új rímekben udvaroltam!)

Egy régi arckép. Rajta szép ajánlás Egy színésznőtől. Meddő éjszakázás És vágy és bánat könnye, csókja rajta. Becézgetem, mint bús babát a dajka.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Melankólia [1] · Gyula Juhász · Poetry Cove