Skip to content
1883–1937

Martinovicsék

Gyula Juhász

A szolgaföldben nem nyughatnak ők, nem, Följárnának a magyar temetőben. Nem is merik ma eltemetni őket És nincs számukra még e tájon őskert.

Maradjanak is itt egy ideig, Míg szolgaságunk éje letelik, Maradjanak, virrasszanak a csontok, Míg bennünket gyötörnek szolgagondok.

Maradjanak: a kiégett szemek Sok úri bűnre hadd tekintsenek, Hadd legyenek bírák most, kiket egyszer, Halálba küldött egy gaz, régi rendszer!

Majd lesz még egyszer május e világon S nagy temetés egy víg föltámadáson. Szabad népeknek boldog milliója Kísérje őket egy új Panteonba!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Martinovicsék · Gyula Juhász · Poetry Cove