Nagyérdemű közönség! - Szép hölgyek, jó urak, tessék, tessék! -
Panorámában látható minden nevezetesség. - A világ minden szépsége
és csodája - és minden szépség és csoda koronája: - a női nemnek
varázsa és bűbája! - Itt szunnyadnak az álmok és a vágyak, - melyek
táncba vitték egykor a bokákat, - ezer évnek ritmusa itt szunnyad,
- várva jeladását valami mágusnak. - Itt alszik, mint boldog
Csipkerózsa, - sok mindenféle muzsika és nóta, - itt megfagyott a
táncnak üteme - és várja, hogy fölengessze a zene. - Itt alszik
Judit, akinek haláltánca - megváltást hozott egykor hazájára, -
itt alszik Salome hercegkisasszony, - itt alszik a királyi Aida, -
itt alszik Mona Lisa, - itt alszik a szelíd Mária Antónia, - itt
alszik a szilaj Carmencita, - az édesbús Vecsera Mária - és a tűzről
pattant Dobó Katica - és a diadalmas Cinka Panna. - De íme, itt az
éjszaka, - valami rejtelmes muzsika szavára, - úgy érzem, álomba
ringatózom - s ők akik nem élnek, - mintha varázsütésre ébrednének.
- A régi táncok lelke feltámad, - a régi gyönyörűség és régi bánat
- felcsendül lelkünkben - és felpezsdül tagjainkban. - Szép hölgyek,
jó urak, - már mozdul is e sok bűvös alak, - a mester hadd pihenjen,
- a tánc induljon és a zene zengjen!