Halott a város. Minden szem lezárva
És minden ablak árva és sötét.
Csupán a telehold néz a világra.
Godiva mostan oldja meg övét.
Az alvó utcák kongó pusztaságán
Megindul halkan hófehér lován.
Mezítelen szép teste méla márvány,
Csak lábán villog bíborló topán.
Godiva lovagol. Dús szőkesége
Ragyog a kékes fényben, mint arany.
A pogány hold ma mámorral tele.
A gót torony éjén holdkórosan
A kandi bakter kitekint a térre
S a szűz látványtól kiapad szeme...