Lenn színes és kacér köntösbe bújva
Gáláns regények és pikáns novellák,
Ledér kaland, szívek szerelmi búja,
Boccaccio és Schnitzler némán nevet ránk.
A másik polcon verseskönyvek élnek,
Arany szegéllyel és fehér selyemben,
Bánatos álmok és édes remények,
Álmok, remények, mik megcsaltak engem!
Fönn barna, szürke, fekete kötetben
Kant, Spencer, Bergson vár hiába engem.
Igazság? Csak az élet az igaz.
Nincs itten bölcsesség és nincs vigasz.
A kályhában a szén gyönyörrel ég
S én olvasom Hamlet történetét.