Szerelmem, mint a maniákus
Keleten: szent és isteni,
Te vagy nekem, bölcsnek, az Amor
Intellectualis Dei.
Te vagy nekem, a remetének,
Az örök oszlop és magány,
Nekem, borúslelkű művésznek
Az alkotóra várt talány.
Te vagy nekem, veszett hajósnak
A Jóremény távol foka,
Nekem, hívőnek és tudósnak,
A dolgok legvégső oka!