A hangod selyme egyszer elfakul,
Hajad aranya koporsóba hull.
Gyönyörű tested, e meleg szobor,
Hűvös rögök ölébe szétomol.
Jöhet idő, hogy élsz még és szeretsz
S az én szívemben tél és este lesz.
Magányos este, fázós és beteg,
Már nem akarlak és nem értelek.
Mi voltál? Játék. Eltörtél szegény.
A harc is elmúlt és már nincs remény.
És mégis, mégis. Rímek, ritmusok
Szent tengerén elsüllyedt májusok
Gyönyöre zeng és kínja ring tova,
A dalom él és vége nincs soha!