Bajtárs, elég volt már a harc,
Te is, tudom jól, mit akarsz!
Azt akarod csak, amit én,
Megélni már a föld szinén.
Ölelni asszonyt, ha lehet
S ha van, nevelni gyereket.
Piros a hajnal neked is,
Fehér lesz egyszer fejed is.
Zöld néked is a te meződ
S neked is adnak temetőt.
S hiába mind a győzelem,
Csak idegen az idegen!
Bajtárs, tudod mit, adj kezet:
Legyünk már egyszer emberek!