Üdvözlégy, Alkonyat! Árnyak processziója
Mélységes némaság, mely kérdez és felel,
Üdvözlégy, titkokat megoldó boldog óra,
Melyben fáradt szívem pihenni réved el.
Ó áldott pillanat, mely föllobbantja bennem
Az elhunyt tüzeket, kiégett napokat,
Máglyává lesz szívem, hol elhamvad szerelmem
S fönixként ragyogón, fiatalon fogad.
Szent perc, köszöntelek. Most félre a világtól,
Mely zaklat és zajong; enyém az a világ,
Hol minden béke, csönd. A szürke Mája-fátyol
Egy percre fölszakad és közel ér a távol,
Hol élnek, amik itt csupán - melódiák!