Skip to content
1883–1937

Avató vers

Gyula Juhász

Öreg fiúk, a régi iskolában Álljunk meg csöndben ez emlék előtt Idézve eltűnt arcokat, merengőn Járjon be lelkünk távol temetőt.

Ó emlékezzünk az elment fiúkra, Kik innen együtt indultak velünk, De ők a kora sír ölébe hulltak, Hogy megmaradjon a mi életünk.

Öreg fiúk, zárjuk szívünkbe őket S a zászlót, mely kezükből porba hullt, Emeljük újfent tündöklő magasra, Legyen jövőnk szép, mint a drága múlt!

A szörnyű leckét ne feledje senki, Nem hullhat meddőn annyi büszke vér, Mutassuk meg, hogy újra nagy, egész lesz Magyarország, az áldott, szent kenyér!

Öreg fiúk, fogadjuk meg ma nékik, Hogy folytatódik a történelem S találkozunk megváltott lelkeikkel Egy boldogságos magyar ünnepen!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Avató vers · Gyula Juhász · Poetry Cove