Hírért, dicsőségért
Én nem tülekedtem,
Magam jóvoltából
Lettem, aki lettem;
Az új dalosok közt
Régi Arany fia,
Vívódó világban
Görög harmónia.
Áldatlan magyar sors
Engemet is bántott,
De azért szívemnek
Ez a föld az áldott!
S bár nekem belőle
Nem adatott semmi,
Mégis van egy jussom:
Rajongva szeretni!
Hiszen a nótámban
Lelke él e tájnak,
A nagy, ezeréves
Magyar búsulásnak!