Skip to content
1883–1937

A híd

Gyula Juhász

Fekete bástyán, a végzeten túl, Trónol az Úr. Hozzá nem út a végtelen világ, Vívódás, álmok és litániák.

Az erőssége meg nem vívható S nem látható S a bástya fokán vigyázni kiáll Rettentő gyémántpajzsul Szent Mihály.

Az Úrral szemben minden semmiség, Jóság, misék, De fia irgalmas, Ember Fia, És anyja földi asszony, Mária!

Fekete bástyán a végzeten túl Rózsa virul És által a végtelen tengeren Vigyáz reánk az örök szerelem!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A híd · Gyula Juhász · Poetry Cove