Pergett a taps,
dörgött a taps,
mikor megcsillogtattam
néhány kis árva rím-szülöttemet.
Pergett a taps,
csörgött a taps
és én sohasem láttam annyira,
hogy bús adásom nem igazi még.
Rengett a taps,
csengett a taps
a csendes-szavú jelenért
és én tudtam, hogy nem érdemlem.
Zörgött a taps,
zúgott a taps
és én hálásan, hunyt pillákkal
megálmodtam a jövőt.