Szabad-e nékem énekelni?
Kiönteni a szívemet,
a pokol-főzte bánatoknak
sötéten habzó serlegét?
Emberek! Szóljatok!
Szabad-e nékem énekelni?
Hiszen olyan nagy bűn a rontás,
a szent világok letiprása
és van-e szentebb, szebb világ
az embereknek öröménél –
a mosolynál, a kacagásnál –
Iszonyuan nagy bűn a rontás.
Mert olyan ritkán mosolyogtok
és akkor is csak semmiségnek,
mint csörgőnek a gügyögő
parányi gyermek... –
Miért gyilkoljam éppen én meg
mikor oly ritkán mosolyogtok?
...Nekem nem szabad énekelnem,
csak akkor, ha majd megtanultam
az átkok helyett áldást szórni,
kesergés helyett mosolyogni
s a nap felissza könnyemet: –
csak akkor szabad énekelnem.