Habos, fehér selyemzsebkendő,
piros szegéllyel...
Dalolok róla.
Ezt csókolta meg valaki
cseresznyeszín, meleg ajkával
és gyűrte bársony ujjai között.
Mint a vak szemüvegén,
ezen keresztül nézem a világot
és mély-kék szemem könnye
ezt öntözi néha:
(És evvel intek valaki után!)
Áldott legyen:
habos, fehér selyemzsebkendő
piros szegéllyel...
Daloltam róla.