Skip to content
1907–1938

Örökösen daloljak

Jenő Dsida

Ha valaha életemben Örömöm lesz véghetetlen, A társ, kivel boldogságot, Vidámságot megosszak,

Egyedül a nóta legyen; Örökösen, örökösen Daloljak! Ha szívemre ül a bánat

S érzem, hogy a lelkem fáradt, A hű társ, kit részesévé Teszek minden bajomnak, Egyedül a nóta legyen;

Örökösen, örökösen Daloljak! S amikor majd üt az óra, Mely hív a nagy számadóra

És ajkamon töredezett Búcsúszavak halódnak, Az is mind, mind nóta legyen; Örökösen, örökösen

Daloljak!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Örökösen daloljak · Jenő Dsida · Poetry Cove