Skip to content
1907–1938

Mosolyaim egén

Jenő Dsida

Jönnek langyos, izgató szelek. És jönnek lila alkonyatok és fojtott szavak. És jönnek bodros, fehér fellegek.

Habos felhő-ágyakon álmodnak szűz, tejarcú lányok s régi-régi mosolyaim egén suhannak messzire.

Pici fájdalmak vibrálnak a szélben. S míg görnyedten imádkozom a kertben és bong az estharang, – lassanként ravatal lesz az ég.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Mosolyaim egén · Jenő Dsida · Poetry Cove