A bíboros nap felkel,
kiváncsin széttekint;
óráját tudja bizton
és lepihen megint.
A hold suhogva sétál
a fellegek között,
sarlója megsoványul,
míg árnyba öltözött.
A bokor kivirágzik,
gyarapszik egyre fel;
a madár fészket épít,
repül és énekel.
Csillagsugárba olvad
a halvány, esti pír,
az eső lefelé hull –
a költő verset ír.