Juliska, mért maradsz benn,
Mért nem játszol velünk?
Juliska, mért szomorkodsz?
Kedvedre mit tegyünk?
Faggatják játszótársi,
Vidám gyermek-sereg;
De nem felel rá; arcán
A könny pereg, pereg...
Hivják a nagymamát most:
“Mi baj van, tudni kell;
Beszélj hát nagymamádnak!”
De hallgat, nem felel.
Csak aztán, nagysokára
Jön meg siró szava:
“Jaj, édes, jó Istenkém,
Eltört a kis baba!”
“Ne sírj, bohó Juliska,
Ne búsitsd nagymamát!
Ha eltörött az egyik,
Veszünk majd más babát”.
“Jaj, nem kell énnekem más,
Ez egyet szerettem!”
S csókolva tört babáját
Zokog keservesen.