Jól befűtik a szobát. Összebújnak.
Mégsem érzik magukat biztonságban.
Egyikük mély, buborékoló hangon
borzalmas meséket mond a halálról.
A másik közbeszól, tegnap este még
vele volt a barátja, kitűnően
elszórakoztak s ma reggelre már
holtan találták az ágyban.
A harmadiknak az anyja halt meg
három hete. Pedig hogy szerette!...
Aztán egyébről kezdenek diskurálni,
néha-néha kacarásznak is röviden,
de belül reszket a szívük. Félő,
rettenő pillantásokat vetnek az
ajtón kívül sötétlő éjszakába.