Ilyenkor, mikor beáll a dermesztő
őszi idő, zuhog az eső, pocsolyák
csobognak: vége a szabadságnak.
Már nem egy ugrás az egyik domb
a másiktól, már nem szomszéd a
város egyik vége a másikkal,
mint napsugaras reggeleken volt.
Ilyenkor megnőnek a távolságok,
ha kimegyünk, kabátot kell venni,
sálat tekerni torkunk köré.
Messze vagyunk az udvaron gubbasztó
kerekes kúttól is, akár az igazság
kútfejétől.