Skip to content
1907–1938

Homokban

Jenő Dsida

Aranyhomokon lépkedsz, Forró partok szikrázó gyémántporában. Nézlek, amint Ledobod sercegő selymeidet,

Habos és puha alsóruhád fehér fodrait. Melledet és íves, barna combodat A hercegi nap tenyere remegőn simogatja Míg sziporkák szöknek

Bolyhos bőrödön, Én kókuszdiós, távoli szigetekre gondolok És sós-szagú, álomba locsogó tengerekre.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Homokban · Jenő Dsida · Poetry Cove