Ferdén esik az eső,
nem látszik az Isten.
A fatörzsek, a csodálatos fatörzsek
tüzet színak a pokolból.
Az éjszaka baldachinja velem
jön, nem hagy el.
A szívem alá vert
mosolytövisek is társaim.
A bőregerek suhannak,
az árkok mélyek, feketék.
S messziről, nagyon messziről
századszor kiáltják nevemet.