Skip to content
1907–1938

Éj

Jenő Dsida

Jaj, ne suttogjak fölösleges szót ebben a titokillatú éjben. Könnyű, átlátszó sejtelmek szállnak az egyik jegenyétől a másikig.

Egy leány a tóba lép: meztelen combján csurran a holdfény. Micsoda kinyújtózott, kék villogású gyönyörű tó vagyok!

Közelről távolba húzódik, távolról közelbe húzódik a sóhaj. S ájultan fürdetem, locsolom, ringatom a belémhullott világot.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Éj · Jenő Dsida · Poetry Cove