A birkozó kifáradt,
S lihegve elterült,
S szemébe települt
Egy szégyenkező bánat.
S csak nézett, egyre nézett
A távolba merőn...
S érezte csüggedőn,
Hogy ez reá a végzet.
Mindenki kacagott
S én megsirattam mégis,
Mert eszembe jutott:
Lesújtva, tört-kuszáltan,
Az élet cirkuszában
Így fekszem én is, én is!...