Az Ő nótája

...Asszony lesz a lányból, a bimbóból rózsa... Tavasz van, A kicsi piros bimbók

felfödni vágyják édes arcukat s jövő illatuk ég felé kutat sugaras utat. Fent sziporkázó fényes csillagok

lenevetnek hozzám: mintha nem is a bánatomat hoznám és nem sírnék, hogy egyedül vagyok. Ilyen egyedül miért, miért lettem?

Miért van az, hogy három cigány bandukol mellettem s a hosszú utcán miért húzzák végig az Ő nótáját? – –

...Egy két édes percből sohase lesz óra, Másé lesz az álom, másé lesz a rózsa, –

s egy kopott nóta lesz csak az enyém! Egy hazug nóta lesz csak az enyém!