Szegény testvérek, a fekete átok
be komoran a lelketekre ült már,
s a szent örömben, Istenért hevült nyár
hogyan lesz egyre, egyre hidegebb!
Szemetek tüzelt, mint az égi nap,
hajatok most is aranyosan omló –
Miért ül rátok egy fekete holló
és miért károgja szüntelen a bűnt?
Szegény testvérek, közel a karácsony!
Égő szemetek olyan igaz, mély, bus:
Fényes jászolból hív a kicsi Jézus –
és ti nem mertek ujjongani se már?
Szegény testvérek, ide a kezet!
Akarjunk hittel Betlehembe menni,
s tanuljunk Tőle igazán szeretni
Istent, embert és önmagunk szívét!