Skip to content
1907–1938

A kiábrándulás rímei

Jenő Dsida

Ajkamon hűvös a lehellet. Senki mellett nem szólok már és senki ellen. Fáj a mellem.

Nem bűvölnek a tarka holmik. Szemem romlik. Nem állítnak meg hangos “halló”-k. Nagyothallok.

Nem bizserget az illat forrón. Rossz az orrom. Nem beszélünk már soha ketten. Berekedtem.

A bor, mely korsómban vereslett, ecetes lett. Élőre és halottra béke. Vége. Vége.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A kiábrándulás rímei · Jenő Dsida · Poetry Cove