A boltíves vén iskolának ódon
falai között szép árnyék suhan
s ha óracsendre csengettyű zuhan
a diákokra vár a folyosókon.
Kedves arcán az öröm fénye tiszta
meleg sugárral arcon simogat. –
Hát hogymint vagytok, tanultok sokat,
te Béla, Bandi, Jóska, Jancsi, Pista?!
Nehéz vizsgákon katedrára lépdel,
ott ül a komor tanár oldalán
és hosszú diákszenvedés után
kalkulust ő ír jóságos kezével.
Diákszobákba visznek léptei,
ha közeleg a csöndes esti óra,
s ha négyest fogott aznap nebulója,
szellem-ujjával megfenyegeti.