Skip to content
1907–1938

A harangozó

Jenő Dsida

Halkan zengő furcsa hang! A szívem nem is szív talán, hanem ijedten kopogó, csengő, bongó, csilingelő

ezüst harang. De ki rángatja úgy, mintha szélvihar rázná, földrengés lökné?

Ki kongatja ilyen lázasan örökké, örökké? Mondjátok, hogy bolondot mondtam,

de én tudom, hogy két gyémántgyűrűs, sima fehér kéz harangozó egy kis templomban!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A harangozó · Jenő Dsida · Poetry Cove