Skip to content
1826–1909

VIRÁGNAK MONDANÁLAK...

Pál Gyulai

Virágnak mondanálak, A rózsa, liliom, Mint egy tőnek virági Virúlnak arcodon.

De a virág nem érez, Ne légy virág nekem... Maradj kedves leánynak, S légy hű szerelmesem!

Csillagnak mondanálak, Mely est koránya lett, Virasztva édes álom S édesb titok felett.

A csillagfény hideg fény, Ne légy csillag nekem... Maradj kedves leánynak, S légy hű szerelmesem!

Hajnalnak mondanálak, Mely hogyha felköszönt, Ég és föld mosolyogva Ürömkönyűket önt.

A hajnalláng muló láng, Ne légy hajnal nekem... Maradj kedves leánynak, S légy hű szerelmesem!

Vagy légy virág s virúlj fel, Itt híved kebelén, Légy csillag, fényt sugárzó, Balsorsom éjjelén;

S hajnal, mely harmatot hoz, Örömkönyűt nekem; Oh légy a nagy világon Egyetlen mindenem!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
VIRÁGNAK MONDANÁLAK... · Pál Gyulai · Poetry Cove