Skip to content
1766–1828

Szívem, eszem

Mihály Fazekas

Ama diós tanyából Egy kis vidor leányka A vízre vólt, s edénnye A kútba visszacuppant.

Oda pattanék, kikaptam. Ajakának és szemének Rezgési megköszönték Azon elandalodván,

S a hamis kicsente szívem. Hogy szívemet kiváltsam, Bokréta-szedni mentem, De az ő badár szemétől

Nem leltem egy virágot. Epret kerestem menten, De szája bíborától Eperre sem találék.

Szívem tehát csak ott van. Add szép szemed, te kislyány, S mogyorónyi szádat érte. Ikább kipótolásba

Eszem is tiéd maradjon.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Szívem, eszem · Mihály Fazekas · Poetry Cove