Skip to content
1766–1828

Hortobágyi dal

Mihály Fazekas

Óh, te áldott Kanahám, Hortobágy mellyéke! Beh sok szegény legénynek Vagy te menedéke,

Jó paripán ugratod, Pénzt adsz erszényébe, Szép menyecskét karjára, Jó bort a kezébe.

Itt a szegény legénynek Uraság a dolga, Heverészhet kedvére, Nem lebernyés szolga,

Van húsa, szalonnája, Öt őrü bundája, Szép zöldellő mezőben Legel a marhája.

Óh én édes Istenem! Adj jó békességet, Fordíts el országunkról Döghalált, inséget,

Hogy ehessük békével Zsíros kenyerünket, Áldj meg uram, teremtőm! Jó borral is minket.

Csaplárosné, galambom! Tölts bort a kupába, A szegény magyar legény Hadd igyon búvába;

Pajtás! Isten áldjon meg, Őrizzen a kártól, Vármegyétől, fiscustól, Töröktől, tatártól.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Hortobágyi dal · Mihály Fazekas · Poetry Cove