Gyenge Chlorinda
Hüs kikeletben,
Egy szép ligetben
Fel s alá jár.
Siess Dorindo,
Szivét epesztve,
Kezét terjesztve
Csak reád vár.
Megjött Dorindo:
Egy kiss bokorban
Hajnali korban
Leültek már.
Nyugszik Dorindo,
Igen sietett,
Sokat igetett,
Hallgat a pár.
Kezdi Chlorinda:
Pásztor, hol jártál?
Kivel tréfáltál?
Engem el-hadsz!
Hamis Dorindo!
Mintha nem tudnám,
És tapasztalnám,
Mással mulatsz.
Ne hidd Chlorinda,
Mezei nymphám,
Édes báránykám,
Mert ez a sziv
- Esküszem Pánra,
A nagy istenre,
Égre, tengerre -
Te hozzád hiv!
Lator Dorindo,
Ott a fenyősben,
Vagy a füzesben,
- Nem tudod már? -
Idegen társsal
Eperjet szedtél
Vigan nevettél,
Csak tagadd bár!
Nem ugy Chlorinda:
Kivel sétáltam,
A kit imádtam,
Nem földi kép;
Hanem istenség,
Nagyobb náladnál,
Szentebb náladnál,
De nem olly szép!
A szüz Dianna
Vadat kergetvén,
Sokat megejtvén
Egy kanhoz lőtt;
Aztot nyomozván
Az erdőt járta,
Fel nem találta,
Én hozzám jött.
Ha ugy van, pásztor,
Igen követlek,
Megint szeretlek,
Mint hű nymphád;
Keljünk Dorindo;
A nyájt elhagytam,
Sokat mulattam,
Isten hozzád!