Már se hintó, már se szánka
Néked kérőt nem hoz, lám,
Tőke, tőke, szép leányka
- és a férjhez nem menőket.
Tőkét, húzzad a tőkét,
Főkötőt már nem tevél,
Nékem társam nem levél.
Nem fogsz húzni többször - tőkét,
Már lelsz a jövő időn
Vagy egy barnát, vagy egy szőkét,
Vajha én lennék az, én.
Vajha el tudnálak venni,
Kész volnék melletted lenni
Szőke, barna ordas is,
Csak szeretnél, gyöngy Julis.
Óh, de a kegyetlen Fátum
Már kincsemtől elszakaszt.
És ha még egyszer meglátom,
Más karjában látom azt.
De sok kínnal edzesítnek,
Kik ilyen híven szeretnek,
Máris hullnak könnyeim,
Tőke, tőke, szép Lilim!