Skip to content
1773–1805

Búcsúzás egy lyánkától

Mihály Csokonai Vitéz

Virágozzál, szép rózsaszál, Jó szüléid kertébe! S kikeletkor plántáltassál Egy jó ifjú ölébe.

Teremj édes magzatokat, Tőlts sok vídám tavaszokat, Végre a mennyországba Élj hervadatlanságba.

És ha majd e pacsirtának, Ki most nálad énekel, Tavasszal a kék Tiszának Partjain túl menni kell:

Emlékezz rá jó szívedből, Ejts egy sóhajtást mellyedből, És az, mint rózsaillat, A szellőn házamig hat.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Búcsúzás egy lyánkától · Mihály Csokonai Vitéz · Poetry Cove