Skip to content
1773–1805

A békesség [1]

Mihály Csokonai Vitéz

Olajfa-ágakkal fűzi bokrétáját, Pallás úgy viseli békesség tógáját. Múzsák a Parnassust békességgel lakják, Apolló leckéjét figyelmmel hallgatják.

Tegzes Diána is sereg nimfáival Bátran vadászgat már gyors agaraival. Bakhus általagja már nyertesen telhet, Pán ökrei bátran a fűvön legelhet.

Neptun is haszonnal halássza tavait, Triptolemus bőven rakja asztagait. Dúdolgatván fogja paraszt esztekéjét, Hol csára, hol hajszra mozdítja szőkéjét.

Bátran jár a kalmár, nincs már félelmes út, Nem fél, hogy szekeren lásson már többé bút. Mesterség lábra áll és szépen virágoz. Az igazsag feláll s mindenfelé ágoz.

Boldog az az ország s gazdag minden jókkal, Hol a Merkur forog a két kígyós bottal.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
A békesség [1] · Mihály Csokonai Vitéz · Poetry Cove