Skip to content
1776–1836

ÚJ GÖRÖGORSZÁG

Dániel Berzsenyi

A Múzsák s Charisok szép honját éjszaka fedte, S templomi néma halál szomorú hajlékai lettek, Büszke tatár lovagok patkói tüzelgtek az elszórt Spárta, Athéne dicső körein már századok óta.

A földnek legszebb, legemeltebb népe bilincsben Izzada; Solonnak szent hamvain égre sohajtva. Mint mikor a vasból ordítva kiront az oroszlán, S Núbia erdeiről iszonyún emlékezik és dúl:

Így riad álmából az eloltott hajdani Hellász, Es Mahomet hadait tengerbe meríti örökre. S íme, az ég kinyilék! százévek fedte porából Felkele phoenixként maradékit védni Lykurgus,

S elszórt hamvaiból Marathon nagy bajnoki váltak. Menjetek, oh Múzsák s Charisok, koszorúzva elejbek, Hajdani napjaiban néktek tömjéneze Hellász.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
ÚJ GÖRÖGORSZÁG · Dániel Berzsenyi · Poetry Cove