Ha még soká szeretlek-e,
Könnyes szemekkel kérdezed,
Természet édes gyermeke!
Bús szívemet mint vérezed...
S hát vélheted, dicső alak!
Hogy téged én elhagyjalak?
Tetőled függ az életem,
Ah, csak tebenned lelhetem
Fel mindenem.
De - “Meddig”? Azt nem mondhatom
- Lelkem! - mivel nem tudhatom,
Mikor talál
Rám a halál.