A ki miként vet,
Úgy fog aratni!
Nem tudod, ifjú,
Még te, mi légyen
A nyomorúság.
Mint valamely szép
Fürge leányzó,
Úgy mosolyog ma
Néked az élet;
Sőt valahol jársz,
Egyre kecsegtet
A gyönyörűség,
És, ha tenéked
Tetszik, örömmel
Vészen ölébe.
Most van időd még:
Most igyekezzél
A tudománynak
Gyüjteni kincsét.
S már ma tanuljad
A - - - - - -
Mostoha sorsnak
Tűrni csapásit.
Régi s igaz szó:
A ki miként vet,
Úgy fog aratni.