Nyolc ifiú legén minap úton menvén egy erdőben jutának, Estvefelé lévén, tréfálván, beszélvén, ők egymásnak mondának:
Végyünk szót Echótól - mond - mi mátkáinkról, mondja nevét azoknak! Credulus az első, lőn azért elkezdő, s monda nagyon kiáltva:
Echo, de kicsoda, aki sok kínomba most megvigasztalhatna? Kérlek, mondd meg nevét, kit mint idvösségét, bús lelkem úgy kív[ÁNNA!
Mosolyog magában Credulus ezt hallván, s rajta csak csudálkozik; Őutána azért tőn az ilyen kérdést, ki társaság közt másik:
Ki fagyott elmémhez - mond -, mint víz nagy dérhez, télben jég amik[OR SÍK? Harmadik is monda nagy hangosan szólva mindenek hallotára:
Echo, jó asszonyom, kinek régi kínom vagyon nyilván tudtára, Kérlek, hogy nevezd meg, kicsoda lelkemnek javával tölt ko[SÁRA?
Szavát elereszté, negyedik is kezdé el Echóhoz kérdésit Szép szerelmeséről, kihez gerjed belöl, s kit szíve szerint óhít:
Szörnyű kára után nevezd meg - mond - nyilván, szeret lelkem im[MÁR KIT? Ezután ötödik, ki mentűl kisebbik, Credulus atyjafia,
Mindjárt előszóla, felszóval kiáltva Echót nevezi, híja: Ki az, kire éngem gyújtott - mond - ily igen Venus futo[SÓ FIA?
Hatodik Aminta, előálla, monda, mert veszett, alég várja, Hogy szent nevét hallja annak, ki ő lángja, s kinek javát akarja:
Hát annak ki neve - mond -, aki szerelme szívemet kínnal [MARJA? Szóla hetedik is, kinek neve Thyrsis, s ki hazáját elhadta
Azért, hogy egy kegyes, akihez szerelmes, szerelmét megtagadta: Régoltától fogva szerelem kínjába éngem - mond - ki sí[KATA?
Utolsó a Montan, kinek édes társán való nagy bánat árta, Nagy fohászkodással így szóla Echóval, jutván eszébe kára:
S annak tudd-é nevét - mond -, kiért szívem ég, s ki ez sok kínban [MÁRTA? Egy szegény szarándok, régi barátotok éneklette ezt néktek,
Kik a magyar nyelven való versszerzésen egymással vetekedtek, Kit a nagy hamisság és háládatlanság föld szélére kergettek,
Az másfélezerben és nyolcvankilencben Szent Bertalom-nap után, Világ határira való bujdosásra keservesen indulván
Édes hazájából, jóakaróitól siralmasan búcsúzván.
Cookies on Poetry Cove