Skip to content
1804–1858

HÓDOLÁS.

József Bajza

Szem, oh szem, Mennyei kék szem! Szőke pompájú hajak, Rózsafán termett ajak,

Arcvirágok, melyeket A szerelem ültetett, Bérc havából fútt kebel, Telve égi érzetekkel,

Mely ég, még sem olvad el; És ti bájoló hatalmak, Elme! szív! Játszi egyik és enyelgő,

Enyhe a más, tiszta s hív! Ostromolni szűnjetek, Megvallom győzelmetek; Többé nem harcolhatok

Itt áll örök rabotok!

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
HÓDOLÁS. · József Bajza · Poetry Cove