Isten, aki láttad E roppant vihart, S nem nyújtál ügyednek Védelemre kart
Állnak templomidnak Szent oltári még? Vagy tán a pokol le- Döntögette rég?
Millió ajakból Szállt fohász feléd: Mind hiába! mintha Meg sem értenéd.
Szívekből kihalni Hagytad a hitet, Bukni engedvén a Legszentebb ügyet.
Törvényhez s hazához Aki hű vala, Mint az úti rabló Vérpadon hala.
S akinek szivében Nem volt semmi szent, Aki rabla, gyilkolt, Vére, élte, ment.
Égből a szabadság Védre nem talált Érte harcoló nyert Láncot vagy halált;
És ki ezred óta Annyit vérezett, Eltapodni hagytad A hős nemzetet.
A jámbort nyomorral, Kínnal halmozád Eskü- s szószegőket Megjutalmazád;
A pokol kigyóit Itt megfészkeléd, S gaz merény uralmát Győzni engedéd.
Van-e még hatalmad Élők- s holtakon? Vagy Sátán lön úrrá A világokon?
Elfogyának tán az Ég villámai, Hogy oly vakmerők a Gazság karjai?
Törvény és igazság Tán csak ámulat, Mellyel a halandón A pokol mulat?
Tán nem is valóság A Jézus tana, Aki eljött, embert Hogy megváltana?
Tán nincs is jövő túl A sír éjjelén? S álszín és hazudság Erkölcs és erény?
Van-e oly halandó Aki még remél? Van-e még keresztyén, Aki hitben él? -
Szánd meg, Isten, embert Szánd meg hívedet! Aki bízva benned Annyit szenvedett.
Adjad újra vissza Elvesztett hitét, Lásson egy hatalmas Kéz intézetét.
Dörgő mennyköveddel Sújtsd le a gonoszt, Aki a világon Kínt, gyötrelmet oszt;
Nyerje meg jutalmát A szilárd erény, Légyen népszabadság Úr a földtekén...
Vagy ha e világnak Eljött vége már, S a nem-lét öröklő Semmisége vár;
Sújts le egy csapással Minden életet, S alkoss új világot S új természetet.
Istenképre embert Ámde ne teremts, S lelkedből belé egy Szikrát el ne ejts:
Alkoss a világnak Balga lényeket, Egyszerű parancsra Forgó gépeket.
Kiknek keble márvány, Szíve jég legyen; Lelke szépre tompa, Nagyra képtelen.
Kiknek jog, szabadság Őrült gondolat, Nem szőnek jövőkről Tündér álmokat.
Kikben nincsen elme Égre szárnyaló, Lényök, mozdulatjok Szolgához való:
Akkor jobb jövőkért Egy szív sem zokog, S lesznek a világon Népek boldogok.
Cookies on Poetry Cove