Skip to content
1804–1858

FOHÁSZKODÁS.

József Bajza

Isten, aki láttad E roppant vihart, S nem nyújtál ügyednek Védelemre kart

Állnak templomidnak Szent oltári még? Vagy tán a pokol le- Döntögette rég?

Millió ajakból Szállt fohász feléd: Mind hiába! mintha Meg sem értenéd.

Szívekből kihalni Hagytad a hitet, Bukni engedvén a Legszentebb ügyet.

Törvényhez s hazához Aki hű vala, Mint az úti rabló Vérpadon hala.

S akinek szivében Nem volt semmi szent, Aki rabla, gyilkolt, Vére, élte, ment.

Égből a szabadság Védre nem talált Érte harcoló nyert Láncot vagy halált;

És ki ezred óta Annyit vérezett, Eltapodni hagytad A hős nemzetet.

A jámbort nyomorral, Kínnal halmozád Eskü- s szószegőket Megjutalmazád;

A pokol kigyóit Itt megfészkeléd, S gaz merény uralmát Győzni engedéd.

Van-e még hatalmad Élők- s holtakon? Vagy Sátán lön úrrá A világokon?

Elfogyának tán az Ég villámai, Hogy oly vakmerők a Gazság karjai?

Törvény és igazság Tán csak ámulat, Mellyel a halandón A pokol mulat?

Tán nem is valóság A Jézus tana, Aki eljött, embert Hogy megváltana?

Tán nincs is jövő túl A sír éjjelén? S álszín és hazudság Erkölcs és erény?

Van-e oly halandó Aki még remél? Van-e még keresztyén, Aki hitben él? -

Szánd meg, Isten, embert Szánd meg hívedet! Aki bízva benned Annyit szenvedett.

Adjad újra vissza Elvesztett hitét, Lásson egy hatalmas Kéz intézetét.

Dörgő mennyköveddel Sújtsd le a gonoszt, Aki a világon Kínt, gyötrelmet oszt;

Nyerje meg jutalmát A szilárd erény, Légyen népszabadság Úr a földtekén...

Vagy ha e világnak Eljött vége már, S a nem-lét öröklő Semmisége vár;

Sújts le egy csapással Minden életet, S alkoss új világot S új természetet.

Istenképre embert Ámde ne teremts, S lelkedből belé egy Szikrát el ne ejts:

Alkoss a világnak Balga lényeket, Egyszerű parancsra Forgó gépeket.

Kiknek keble márvány, Szíve jég legyen; Lelke szépre tompa, Nagyra képtelen.

Kiknek jog, szabadság Őrült gondolat, Nem szőnek jövőkről Tündér álmokat.

Kikben nincsen elme Égre szárnyaló, Lényök, mozdulatjok Szolgához való:

Akkor jobb jövőkért Egy szív sem zokog, S lesznek a világon Népek boldogok.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
FOHÁSZKODÁS. · József Bajza · Poetry Cove