Odakinn halkan hull a hó ...
Pihenj, pihenj, szivem, bohó!
Mért kergeted
az életed?
Mohó!
Mohó!
Hohó!
Hohó!
Minden kell és semmise jó?
Száz cél után
setén-sután
hányódva céltalan hajó!
És vággyal fűtött rossz kohó
Hohó!
Hohó!
Hol van a gépész, a mohó?
Pihenj, szegény!
A vágy, a szén
kifogy már, lankad a kohó.
Odakinn halkan hull a hó
még szén a vágyam
parázs
parázs
s elfogja lágyan
a téli varázs
és sistereg mint havon a parázs.