Férges aggály, kétely-métely,
késő bánat: ebi gond
kétségnél kínosb reménnyel
mennyi ront és mennyi bont.
S nem száll nálam áldott múzsa,
nem, a bajt enyhítni, báj:
napon únt munkában húzva
kétszer fáj az, ami fáj.
Májam mint a Titán mája
rágva újul, végtelen,
s a remény paródiája
viszkető sok kételyem.
Égek: olajjal ne öntözz,
hagyj el, fárasztó remény:
hűsben: hálóból varrt köntös!
hőben: sósvizes edény!