Skip to content
1883–1941

Három angyal

Mihály Babits

Három, három, három, három, három angyal szállt felém. Egyik fehér, mint a felhő, másik könnyű, mint a fény. Harmadik úgy hullt a földre az égből egyenesen, mint egy könny szemből a szívbe, nedvesen és nehezen.

Hogyan óvjam meg az elsőt, hogy ne kapjon foltokat ujjaimtól? hogyan tartsam szorosan a másikat, hogy ne tudjon elröpülni? és az utolsót hova rejtsem el, hogy senki, senki meg ne lássa őt soha?

Óh jaj, késő! már az első hószin angyal csupa folt! És a másik messzeszállott, aki olyan könnyű volt! Harmadikat szégyenemre látja az egész világ, mert gyászomban széjjeltéptem lelkem őrző fátyolát.

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
Három angyal · Mihály Babits · Poetry Cove