Skip to content
1883–1941

[Hajók vagyunk...]

Mihály Babits

Hajók vagyunk és örökké külön! Hajó hajót ha érint már veszély és sülyedés. Ne nyujtsd ki kezedet, hogy megsegíts, mert ez a mozdulat

lök tán a földre. Én már úgy bolygok e roppant világban, mint egy cár veszélyes birodalmában, elkerülve minden érintést s boldogan ha nem kell látni mást

mint körülöttem egy fasor merev testőrhadát, s előttem az eget, a menyek csillagos homlokzatát, a kivilágított

Potemkin-frontot mely mögött még levegő sincs...

Cookies on Poetry Cove

We use cookies to remember your language preference and — only with your consent — to learn how Poetry Cove is used. You can change your mind any time.
[Hajók vagyunk...] · Mihály Babits · Poetry Cove